2015. május 21., csütörtök

Nyár végi fellángolás - egy gyönyörű emlék margójára

A sors keze vezet minket? Nem hinném, mert eddig a legtöbb párkapcsolati döntésemben semmilyen logikus vagy szabályos vagy irányított elemet nem láttam. Nem volt és szerintem nem is lesz két olyan ismerkedésem, amelyik egy picit is hasonlít egymásra. (helyszín persze lehet azonos.) 

Ez a sztori a ZP-ben (aki nem tudná: a Zöld Pardonban kezdődött, ami azóta megszűnt) indult és a kosztolányi téren ért véget.
A lány valamiért elsőre is megfogta a fiút - vad volt, mégis szelíd. Csinos volt, de mégsem élt vissza az adottságaival. Csábító volt, aki visszafogottan és türelmesen vadászta le az áldozatát.

A megismerkedéskor a lány nem bulizni, nem ismerkedni indult, hanem egy csajos estét tervezett, mégis ismerkedés és egy nyár végi románc lett az eredménye. 

Az első időszaktól érződött a tűz a lány és a fiú között, de folyamatosan megvolt a távolság is, mert a lány megfogadta, hogy most nem követi el azt a hibát, hogy túl korán adja oda magát egy szinte ismeretlennek. Ezt a srác tiszteletben tartotta és milyen jól tette, hogy nem nyomult eszetlenül.

Randi-randit követett - az érzelmek és a testiség már-már szétvetette a párt. DE még mindig csak kerülgették egymást. Fokozatosan megismerték egymást és érezték, hogy megbízhatnak egymásban. 

A srác először járt a lánynál, a nyári meleget fröccsözéssel vészelték át. A vonzalom és az alkohol elegye sokban hozzájárult ahhoz, hogy nem bírták tovább és egy sétálóktól részben elszigetelt helyen megtörtént az első testi kapcsolat. Az adrenalin szint az egekben a helyszín hatására - csoda volt, egy igazi csoda.

A pár így talált egymásra. 

Programot program követett, nagyon sok időt töltöttek együtt és a nyár csak így repült. Strandolás, állatkert, vízipipázás, barátok bemutatása. Mint minden pár első pár hónapja - mondhatni a beszoktatás a saját baráti körbe.

Boldogok voltak, de hosszútávon nem tudták elviselni egymást, valami hiányzott - a lányt zavarta, hogy a fiú túlságosan önfejű, a srácot a lány hirtelen hangulatváltozásai. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a fiú nem tudta elviselni a hirtelen hangulatváltás és a nyugalom helyett, ami egészen eddig jellemezte. Kifakadással zárult. A lány sem jól kezelte a helyzetet, sírás lett a vége és egy szépnek nem mondható szakítás, amelyet mindkét fél megértett. Lehetett volna tovább erőltetni, de annyira különböző jellemek voltak, hogy a rendszeres viták elkerülhetetlenek lettek volna. 

A szép emlékeket mindketten megtartották, de az utolsó hetek vad csatáit mindketten jó mélyen elásták.A kapcsolat megszakadt idővel, de az a nyár végi románc fontos állomása volt mindkettejük életének.

Kép forrása: 1
Megjegyzés küldése