2015. május 24., vasárnap

Ha van párod, akkor mindenki téged akar, ha nincs még véletlenül setalálsz olyat, aki téged akar

Paradoxon: ha van, akkor keresnek, ha nincs akkor leszarnak, de ha nincs akkor sose - nagyon nehezen - lehet találni valakit, de mivel nincs senkid ezért nem vagy érdekes és nem is lesz senkid.


Nem vagyok szakértő, nincsen megfelelő végzettségem, nem látom mi játszódik le az emberek fejében, de a jelzett probléma valós, tapasztalom a népi hiedelem hatását.

Öcsém nem egy hódítógép, de lenne hozzá adottsága, kis gyakorlással "royal gigollo" lehetne - nem szeretnem, de ezek a tények, egy férfi, egy nő számomra az etalon és ezt tanítom neki is. Tapasztalatlansága miatt majdnem bedőlt egy ilyen kísértésnek, szerencsére gyorsan a jobbik felére hallgatott és nem lett galiba a dologból. 

De nem csak más példáját szeretném elmondani, mert az alap gondolat az volt, hogy a saját élményeimből építkezek. Sok hosszabb-rövidebb kapcsolatom mellett csak egy volt, ami kiemelkedett. Minden egyes barátnővel töltött óra csak úgy ontotta a furábbnál furábbnál szituációkat. Párat most ki is emelnék.

Szórakozóhely, megérkezünk - egyből lecápáznak - egy női társaság több tagja félreérthetetlen utalásokat tett. Barátnőm is kiszúrta, megbeszéltük, hogy játszhatok egy kicsit :) elő kellett adnom a bizonytalan és félénk személyiséget, aki észre sem vette a jeleket, közben persze, hogy én lettem a vadász :) Az este folyamán többször úgy mentem a pulthoz, hogy észrevegyék vagy éppen előttük, közöttük mentem A pontból B-be. Az egyik összenézésnél megkérdeztem, hogy miért néz így rám, talán rossz a hajam. Rám mosolygott olyan kajánul. Elkezdtünk flörtölni, nem is tudta,hogy közben leadtam a jelent barátnőmnek, aki jól léteremtett és elvitt a helyszínről :) a csajt elmondta minden lotyónak, engem meg lebunkózott - az egész hely ettől zengett. Külön távoztunk, de persze kint egyből összeölelkeztünk és könnyes röhögésben törtünk ki. Azt mondanom se kell az este innentől még vadabb lett, ma is a top3-ban van.

A következő eset, amikor egy másik kapcsolatban szintén sok szembejövő csajszival ért össze a tekintetünk. Én sem mindig ismerem fel a jelzéseket - így lehet, hogy csak a töredékét észleltem a felém célzott nézéseknek, gesztusoknak. DE az akkori barátnőm szinte a kezével takarta ki a szemem, hogy ne legeltessem a szemem minden jöttmenten. Természetesen a kapcsolat nem tarthatott sokáig, mert ahogy a mondás is tartja: hűséget fogadtam és nem vakságot. Hivatalosan az elsőt sem, csak annyit, hogy ő lesz az egyetlen. Nem tudta elviselni, féltékeny volt, alaptalanul. Hülyeségen nem szeretek vitatkozni - ő nem tud változni, én nem akartam, mert azért nonszensz, hogy nem nézhetek oda ahova akarok szabad magyar állampolgárként.

Arra is volt példa, hogy egy ilyen összenézés nem csak közvetve rombolta szét az aktuális kapcsolatomat, hanem szó szoros értelmében vitt mindent, mint egy hurrikán. Talán azért is történhetett meg, mert az aktuális kapcsolat, ami alakulgatott, túl lassan indult, még annál is lassabban, mint ahogy a csiga átmegy az úton és félúton észreveszi, hogy otthon hagyta a reggelijét - ennek a mondatnak semmi értelmes sincs, de idáig úgyse olvas senki sem. Vissza a sztorihoz: volt egy csigaléptékben alakuló kapcsolat, amit a másik fél nem igen akart publikálni, így még nehezebb volt előrelépni. Ellenben egy bepálinkázott buli alatt fel akart lökni egy nagyon csinos csajszi. A nagy elnézéskérések után közös ital, majd közös tánc. Számcsere és randi lezsírozása. Volt egy kis átfedés a két esemény között elismerem, de mivel sehol sem jártunk a kapcsolattal, ezért nem volt vesztenivalóm. Másnap volt közös program az épülő kapcsolatos lánnyal, de én másnaposan nem voltam olyan jóarc, mint ahogy ő azt várta, így a hétvége alatt nemhogy közeledtünk, de még távolodtunk is, így az előző esti ismeretség kapott zöld utat. Tény, hogy így a rizikósat választottam, de sokkal jobb jövőképet mutatott. Végül két szék közül a padlót fogtam meg, de jó tapasztalat volt. Megtudtam, hogy a döntéseimnek súlya van. DE mivel ez volt a döntésem a súlyt is én cipeltem, amivel meg kalkuláltam.

Ilyen és ehhez hasonló sztoriból gondolom ti is Dunát tudtok rekeszteni. Ha van sztorid és nem félsz velünk megosztani, akkor küldd be a történeted a következő email címre: szerelemelsolatasra@gmail.com


Megjegyzés küldése