2010. december 6., hétfő

Új élet... ( Küldj egy sztorit és nyerj! ) - szerelmes vers

(Szerelmemnek!)


a kelő nap bíbor fénye



ragyogja be



a szoba homályos



csendjébe



burkolt



fehér



szobor arcod...



ó, Istenem!



de szép



vagy így...



szinte féllek



megérinteni,



ahogy nézem



csendes, lassú



lélegzésed,



félig nyilt



vékony



ajkaidon



halovány



mosoly



dereng...



a komor



tekintetet



megtöri,



s húnyt



szemhéjad



alatt



Főnixként



izzik



a lét,



hogy a múlt



megmaradt



hamvaiból



új élet



szülessék...

Írta: Olaszka Adrienn
Megjegyzés küldése